Tartalom

Saját vélemény zenéről, filmről, könyvről, utazásról és minden ami közbejön.

Olvasói vélemény

Szavazás
Melyik stílus áll hozzátok a legközelebb?

black
gothic/symphonic
folk/pagan/epic
(melodic) death
thrash
core
doom
heavy/power

Egy terhes nap...

2011.01.13. 19:39 :: Swamplord

Lassan kezdem azt hinni, hogy a környezetemnek hála a Riotology-t egyhamar nem fogom tudni zavartalanul végighallgatni, viszont egyre jobban megragadnak bennem a dallamok. A 16 számból az első 10 zsinórban 100%-os, persze a többi 6 sem gyenge, de velük egyelőre még barátkozom. Legfrissebb kedvenceim jelenleg a Fortress Of No Hope, a The Day The Books Will Burn Again és a The Suffering Of John Doe, ami az O5-ös átvezetőktől eltekintve, az album legdallamosabb, helyenként már-már slágeresnek mondható tétele.

Az új MyGrain is egyre jobban bejövős, a Trapped In An Hourglass és a záró Cataclysm Child személyében úgyfest, az új lemezen is megtaláltam a számomra kiemelkedő dalokat.

Néznivalók tekintetében a mai menü egy aktuális mozis vígjáték, tegnap ugyanis a Terhes társaságra esett a választásom, amit sajnos továbbra is elég gyenge minőségben, de sikerült beszereznem.

Eleinte kicsit viszolyogtam ettől a filmtől, mondván az ilyen nagyon mai-nagyon erőltetett "vígjátékok" kicsit nekem már kilógnak az ízlésvilágomból, de végül úgy voltam vele, hogy a Prom Night-ot azért elég izzasztó feladat lesz alúlmúlni, legrosszabb esetben majd kínomban röhögök. Ez utóbbira szerencsére nem került sor, mert a poénok nagy része ha nem is minden esetben verdeste az intellektualitás határát, de aránylag emészthetőre és ha már minden kötél szakad, legalább tényleg szórakoztatóra sikeredett. A történeten mondjuk valószínűleg itt sem agyaltak sokat, számolni sem lehet, hány helyen sütötték már el a "komoly üzletember mellé berakom a világ idiótáját" c. sémát, de úgy tűnik, ez még mindig képes eladni egy tipikusan egyszer-nézős filmet.

A Másnaposokból már ismerős Zach Galifianakis ettől függetlenül most is jól adja a hülyét, melyre Robert Downey (Peter) is a kellő idegösszeroppanással reagál, így a hangsúly tisztán a Los Angeles-be vezető macerás út nehézségein van. Vannak jobb és gyengébb periódusok, előbbi terén Ethan apjának kávésdobozba zárt hamvai az abszolút csúcspontja a filmnek. Moziban nem biztos, hogy fizetnék érte, de otthon egyszer meg lehet nézni, ha az ember kicsit a szokásosnál szabadabb stílusú humorra vágyik.

10/7

Előzetes:

 

Ma estére, ajánlásra kaptam egy elméletileg igen ütős horrort (Mártírok), illetve délután magam is találtam egy ígéretesnek tűnő vérengzést (A gyilkos bennünk /From Within/). Szívesen fogadok egyébként ötleteket, javaslatokat bármilyen kategóriában. Lehet nyugodtan kommentelni vagy máshol megkeresni és bombázni a megmérettetésre szánt jobbnál-jobb filmekkel!

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://swampofslaughter.blog.hu/api/trackback/id/tr622581913

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása